Amikor megrendelőként fotóst keresel a Photon platformján, először a portfólióikkal találkozhatsz, majd a kiválasztást követően személyesen is megismerhetitek egymást a fotózáson, végül kézhez kapod az elkészült anyagot, amit kiadnak a kezeik közül. De kik álnak valójában a portfóliók és a kamerák mögött? Új cikksorozatunkban lerántjuk a leplet a Photon csapatáról: „Bemutatkoznak fotósaink” első részében a 2019-es év Photon fotósának választott Draskovics Ádám mesél arról, hogyan indult el a pályáján, mi inspirálja a munkája során, melyik a kedvenc képe és természetesen a Photon is szóba kerül.
Mesélj magadról, hogyan kerültél kapcsolatba a fotózással, mióta fotózol, mit csináltál előtte?
Fotográfiával 2008 óta foglalkozom. Eleinte kizárólag analóg/filmes eszközökkel fényképeztem, részben kedvtelésből, részben pedig érdekelt a technika: a nyersanyagok, hívás, nagyítás… A mai napig nagyon izgalmas világnak találom.
Először édesapám első saját fényképezőjével, egy Praktica LB2-es vázzal készítettem képet. Innentől kezdve nem volt megállás, egymás után jöttek az izgalmasabb filmes gépek. Már a gimnáziumi éveim alatt is tudtam, hogy fotográfiával szeretnék foglalkozni, azon belül is a fotóriporteri szakmával.

Ki a fotós példaképed?
Nincsen egy kifejezett példaképem. Nagyon sok más-más szempontból inspiráló fotográfus munkájából töltekezem mind a hazai, mind a nemzetközi színtérről, és szerintem ez így is van jól. Nagyon sok képet kell folyamatosan néznie az embernek, hogy alakuljon a látásmódja.

Mi az, ami a leginkább érdekel a fotózásban? Mik azok a személyes stílusjegyek, amik jellemzik a képeid?
Az emberek, és a mögöttük lévő történet. Ezért is lettem fotóriporter. Mindig volt bennem egy kiolthatatlan érdeklődés a világ, azon belül is az emberek iránt, a fotográfia pedig egy tökéletes eszköz, amin keresztül kiélhetem az ilyen irányú érdeklődésem, és megmutathatok olyan dolgokat, amik talán másokat is érdekelnek. Nem alkalmazok koncepciózusan visszatérő elemeket a munkáimban, azonban egy biztos: emberek, és emberi érzések mindig visszaköszönnek a képeimről.
Melyik a kedvenc fotód és miért?
Nem igazán rangsorolom a képeim, de ha egyet kell választanom, ez lesz az. Miért? Mert ránézek erre az arcra, és egy végtelen életutat látok benne, a vidéki szockó hangulat diszkrét bája már csak hab a tortán.

Hogy találkoztál a Photonnal?
Volom Sárát (Photon alapító) még a gimnáziumi éveinkből ismerem. Én már javában fényképeztem, mikor Sárában megfogalmazódott a Photon ötlete, így mikor megkeresett, hogy legyek részese ennek a projektnek, örömmel mondtam igent.
Melyik volt a legemlékezetesebb munkád a Photonnal?
A két legemlékezetesebb munkám egy visszatérő Photon ügyfélhez, a Startup Campushoz köthető, akik rám bízták prágai és varsói rendezvényük megörökítését.
